Ez a cikk leíró jellegű, és bármely autómárkára vonatkozhat.
A nitrogén-oxidok kibocsátásának csökkentése érdekében (NOx) motorok kipufogógáz-visszavezető szelepekkel - EGR szelepekkel vannak felszerelve (EGR — exhaust gas recirculation) (rizs. 6.32). 1973-tól a közelmúltig szinte minden autóban használtak EGR-szelepeket. A legújabb motorokban a számítógépes üzemanyag-befecskendező rendszerek nagy hatásfoka lehetővé teszi a szennyezőanyag-szabványok által szabályozott kibocsátási normák teljesítését kipufogógáz-visszavezető rendszer alkalmazása nélkül. Egyes motorkonstrukciókban a kipufogógázok egy részének elfogása és a hengerekbe való visszavezetése a szívó- és kipufogószelepek átfedésével történik.
Rizs. 6.32. Példa egy tipikus pneumatikus működtetésű EGR-szelepre
Ennek a szelepnek a működését a fedélzeti számítógép vezérli a szelepvezérlő mágnesszelepen keresztül, amelyet a számítógépből érkező impulzusjel vált ki.
Az EGR szelep kinyílik a motor bemelegedése után, amikor a motor fordulatszáma az alapjárati fordulatszám fölé emelkedik. A nyitott recirkulációs szelepen keresztül a kipufogógázok 5-10%-a visszakerül a szívócsőbe, ahol összekeveredik a munkakeverék szívó részével. Ennek eredményeként csökken az égéstérbe belépő üzemanyag-levegő keverék mennyisége. A visszavezetett kipufogógázok közömbösek (kémiailag passzív) és ne menjenek égési reakcióba. Ez az égéstér hőmérsékletének csökkenéséhez, és ennek eredményeként a munkakeverék égése során képződő nitrogén-oxidok koncentrációjának csökkenéséhez vezet.
A kipufogógáz-visszavezető rendszer biztosítja a szívó- és kipufogócsonkok ellenőrzött csatlakoztatását (rizs. 6.33). A csatlakozó csatornák áteresztőképességét a kipufogógáz-visszavezető szelep szabályozza. A V-alakú motoroknál a kipufogógázok a kipufogócsonk-átmenetből kerülnek a recirkulációs rendszerbe. A kipufogócsatorna-átmenetet a motoröntvényben lévő csatorna köti össze a kipufogógáz-visszavezető szeleppel. A recirkulációs szelepen keresztül a kipufogógázok a szívócsonkhoz vezető csatornákba kerülnek. A soros motorokban általában egy külső csővezetéket használnak a kipufogógázoknak a recirkulációs szelephez való ellátására. Gyakran elég hosszú ahhoz, hogy a gázok lehűljenek a visszakeringető szelephez vezető úton.
Rizs. 6.33. Ha a recirkulációs szelep nyitva van, a kipufogógázok áthaladnak rajta a szívócsőhöz vezető csatornákba
Recirkulációs szelepek alacsony és magas kipufogónyomás-átalakítókkal
Sok recirkulációs szelep kialakítása kis belső szelepet használ, amely a szelepre ható vákuum enyhítésével megakadályozza a szelep nyitását. Ilyen esetekben az EGR szelep csak akkor nyílik ki, ha a kipufogórendszerben a nyomás megemelkedik. Az ilyen kialakítású szelepet nagynyomású átalakítóval ellátott recirkulációs szelepnek nevezik. Alacsony motorfordulatszámon és kis motorterhelésen nincs szükség az EGR-rendszerre, és az ellennyomás is alacsony. Amíg a nyomás a kipufogórendszerben nem lesz elég magas, a visszakeringető szelep zárva marad, még akkor is, ha vákuum alatt van.
Minden kipufogólöketben a kipufogógázok egy része kiürül a motorból, a kipufogócsonk nyomásának növekedésével együtt. A magas nyomású zónát egy kis alacsony nyomású zóna követi. Számos szelepkialakítás reagál erre a csökkentett nyomásra, amely egy kis belső szelepet zár, lehetővé téve a recirkulációs szelep nyitását a membrán felett keletkező vákuum miatt. Az ilyen típusú recirkulációs szelepet alacsony nyomású átalakító recirkulációs szelepnek nevezik. A szelep működéséhez a következő feltételeknek kell teljesülniük:
1. Vákuumot kell létrehozni magában az EGR szelepben. Régebbi, karburátoros motorokban és egyes fojtószelepkamrás központi befecskendező rendszerrel rendelkező motoroknál ezt a csökkentett nyomást általában a szívócsőben lévő vákuum hozza létre, és a fedélzeti számítógép vezérli egy mágnesszelep segítségével.
2. A szelepet olyan kipufogógáz-ellennyomásnak kell alávetni, amely elegendő a recirkulációs szelepbe szerelt belső szelep lezárásához, és így lehetővé teszi a szelepmembrán mozgását a recirkulációs szelepben fenntartott vákuum alatt.
Elektronikus kipufogógáz-visszavezető rendszer
Az 1990-es évek közepe óta sok motor használt mágnesszelepeket vagy léptetőmotorokat a kipufogógázok áramlásának szabályozására a kipufogócsőből a szívócsőbe (lineáris motoroknak nevezzük). ábrán. A 6.34. ábra egy három mágnesszelepes recirkulációs rendszerre mutat példát – ezt a szerelvényt a General Motors hathengeres V-motorjában használják. A fedélzeti számítógép mindhárom mágnesszelepet vezérli, és ezek közül egyet-kettőt, vagy mindhármat egyszerre tud bekapcsolni, pontosan adagolva a szívócsonkra juttatott kipufogógázok szükséges mennyiségét. Sok motor beépített keringtető szelepet használ, amelyet léptetőmotor vezérel. Ennek a szelepnek a fedélzeti számítógép jelére történő fokozatos beállítása biztosítja a kipufogógázok áramlásának pontos adagolását a motor bármely üzemmódjában. A visszacsatoló áramkör lehetővé teszi a számítógép számára a szelep helyzetének finomhangolását, és hibakódot generál, ha a szelep tényleges helyzete kívül esik a szabályozott helyzetek megengedett tartományán. A recirkulációs szelep működését a számítógépben található tesztelő programmal ellenőrizheti.
Rizs. 6.34. A General Motors 3800 köbcentiméteres hathengeres V-ikermotorjában használt recirkulációs működtető. lásd, három mágnesszelepet használnak. A tesztprogram mindegyik mágnesszelepet külön-külön bekapcsolhatja, hogy ellenőrizze a szelep működését, és hogy van-e elegendő kapacitás a kipufogócsatorna járataiban ahhoz, hogy elegendő kipufogógázt engedjen át ahhoz, hogy hatással legyen a motor teljesítményére, amikor a rendszer ciklikusan működik
Tapasztalatcsere
A 4,3 literes V6-os motorral felszerelt Chevrolet Blazer tulajdonosa panaszkodott, hogy a motor "húzza" és instabil. Úgy tűnik, hogy a. minden jól működött, egy dolgot leszámítva: a szerviztechnikus felfedezte, hogy alapjáraton enyhe vákuum keletkezett az EGR szelepben. A járművet mágnesszelep működtetésű recirkulációs szeleppel, az úgynevezett elektronikus vákuumszabályozó szeleppel szerelték fel (EVRV — electronic vacuum regulator valve) General Motors Corporation. A fedélzeti számítógép által vezérelt mágnesszelep szabályozza a recirkulációs szelepben keletkező vákuumot, amely szabályozza annak működését. A szerelő a szervizkönyv segítségével részletesen megértette a recirkulációs rendszer jellemzőit, és megállapította, hogy a recirkulációs szelepben csak akkor szabad vákuumot létrehozni, ha a fordulatszám-választó az egyik munkafokozatban van (drive, low, reverse). Mivel a technikus vákuumot talált kikapcsolt sebességváltó mellett, ezt valószínűleg a mágnesszelep szivárgása okozta. A mágnesszelep cseréje után megszűntek a zavarok a motor működésében.
Jegyzet. A szerelő a szervizkönyvből azt is megtudta, hogy az EGR-rendszer vizsgálatát nem szabad a motor kipufogócsövére csatlakoztatott kipufogógáz-rendszerrel végezni, mivel az e szellőzőrendszer által keltett vákuum az EGR-szelep hibás működéséhez vezethet.
Csak segíteni akartam!
A munkahét végén volt. Egy tapasztalt autószerelő megállapította, hogy a Buick hathengeres V-ikermotorjának meghibásodását egy kopott EGR-szelep okozta. Amikor csökkentett nyomást hoztak létre a szelepben, az teljesen mozdulatlan maradt. Amikor a vákuum mértékét kézi vákuumszivattyúval növelték, a szelep kinyílt és végig ebben a helyzetben maradt. Ugyanilyen típusú új szelepet csak hétfőn tudtunk átvenni, de a tulajdonos még aznap át akarta venni az autóját, hogy hétvégén elvezesse.
Annak érdekében, hogy a motor többé-kevésbé normálisan működjön, a technikus kalapáccsal deformálta a felső szelepfedelet, hogy korlátozza a recirkulációs szelepszár mozgását. Figyelmeztette az ügyfelet, hogy hétfőn feltétlenül adja vissza az autót szelepcsere miatt. Az ügyfél természetesen hétfőn tért vissza, de nem egyedül, hanem az ügyvédjével. Mint kiderült, a motor egyik dugattyúja eltört. Az ügyvéd emlékeztette a technikust és a benzinkút vezetőjét, hogy a károsanyag-kibocsátáscsökkentő berendezés az "módosított". Ennek eredményeként a cég kifizette a motor cseréjét, a szakember pedig levonta a leckét, hogy mindig kell rendesen vagy egyáltalán nem javítani az autót.