Rizs. 9.1. A fékek hidraulikus meghajtásának sémája: 1 – az elülső kerék fékmechanizmusa; 2 – egy előremenő fék rugalmas tömlője; 3 - csővezeték áramkör bal első - jobb hátsó fék; 4 - a fékek hidraulikus hajtásának fő hengere; 5 - csővezeték áramkör jobb első - bal hátsó fék; 6 – a főhenger tartálya; 7 - vákuum-erősítő; 8 - a hátsó kerék fékmechanizmusa; 9 – egy hátsó fék rugalmas tömlője; 10 - nyomásszabályozó; 11 - fékpedál
A jármű kétkörös üzemi fékrendszerrel van felszerelve, az áramkörök átlós elválasztásával (rizs. 9.1), ami nagymértékben javítja a vezetésbiztonságot. Az egyik hidraulikus meghajtó áramkör biztosítja a jobb első és a bal hátsó fékmechanizmusok működését, a másik - a bal első és a jobb hátsó fékrendszer működését.
Ha a működő fékrendszer egyik áramköre meghibásodik, a második kört használják, amely biztosítja, hogy az autó kellő hatékonysággal álljon meg.
A hidraulikus hajtás tartalmaz egy 7 vákuumfokozót és egy kétkörös 10 szabályozót a hátsó fékek nyomására.
A rögzítőfékrendszert a hátsó kerékfékek hajtják.
vákuum-erősítő (rizs. 9.2) A membrántípus a vákuum- és az atmoszférikus kamrák nyomáskülönbségének elvén működik, aminek eredményeként a fékpedál megnyomásakor további erő keletkezik a fő fékhenger dugattyúján. A 8 gumimembrán a 17 szeleptesttel együtt a vákuumfokozó üregét két kamrára osztja: A vákuum és atmoszférikus B kamrára. Az A kamra egy visszacsapó szelepen és egy tömlőn keresztül csatlakozik a motor szívócsonkjához.
A 17 szeleptest műanyag. A fedél kijáratánál 11 hullámos védőburkolattal van lezárva. A főhenger hajtás 2 szára tartóhüvellyel, 10 dugattyúval, 15 szelep szerelvénnyel, a toló és a szelep 13 és 14 visszatérő rugóival, a 12 toló a szeleptestben van elhelyezve.
A pedál lenyomásakor a 12 toló, a 10 dugattyú, majd ezek után a 15 szelep addig mozog, amíg meg nem ütközik a szeleptest ülékével szemben. Ebben az esetben az A és B kamra el van választva. A dugattyú további mozgásával az ülése eltávolodik a szeleptől, és a keletkező résen keresztül a B kamra a légkörhöz kapcsolódik. A dugattyú és a szelep közötti résen, valamint a D csatornán keresztül belépő levegő nyomást hoz létre a 8 membránon. Az A és B kamrák nyomáskülönbsége miatt a szeleptest a 2 szárral együtt mozog, ami a főhenger dugattyújára hat.
A pedál elengedésekor a 15 szelep eltávolodik a ház ülékétől, és a keletkező résen keresztül az A és B kamra C csatornája kommunikál egymással.
A nyomásszabályozó a hátsó kerékfékek hidraulikus hajtásában a nyomást a jármű hátsó tengelyének terhelésétől függően változtatja. A fékrendszer mindkét körében benne van, ezen keresztül a fékfolyadék mindkét hátsó fékmechanizmusba áramlik.
Rizs. 9.2. Vákuumerősítő: 1 - a hegyet rögzítő karima; 2 - készlet; 3 - membrán visszatérő rugó; 4 – a főhenger karimájának tömítőgyűrűje; 5 - fő henger; 6 – az erősítő hajtűje; 7 - erősítő ház; 8 - membrán; 9 - erősítő ház fedele; 10 - dugattyú; 11 - a szeleptest védőburkolata; 12 - toló; 13 – toló-visszatérítő rugó; 14 - szeleprugó; 15 - szelep; 16 - készletpuffer; 17 - szeleptest; A - vákuumkamra; B - légköri kamra; C, D - csatornák
nyomásszabályozó 1 (rizs. 9.3) két 2. és 16. csavarral rögzítjük a 9 konzolhoz. Ezzel egyidejűleg az elülső csavar 2 rögzíti a nyomásszabályozó hajtás 5 karjának 3 villatartóját is. Ennek a konzolnak a csapjára egy kétkarú 5 kar van elforgathatóan rögzítve egy 4 csappal. Felső karja egy 10 elasztikus karhoz csatlakozik, amelynek másik vége egy 11 fülbevalón keresztül csuklósan kapcsolódik a hátsó felfüggesztő kar konzolhoz..
A 3 konzol az 5 karral együtt elmozdítható a nyomásszabályozóhoz képest a rögzítőcsavar ovális furatai miatt, és ezáltal szabályozható az az erő, amellyel az 5 kar hat a szabályozó dugattyújára.
Rizs. 9.3. Nyomásszabályozó hajtás: 1 - nyomásszabályozó; 2, 16 - nyomásszabályozó rögzítőcsavarok; 3 - a nyomásszabályozó hajtókarjának karja; 4 - csap; 5 - nyomásszabályozó meghajtó kar; 6 - a nyomásszabályozó hajtókarának tengelye; 7 – emelőrugó; 8 - test tartó; 9 - nyomásszabályozó tartókonzolja; 10 - a nyomásszabályozó hajtás rugalmas karja; 11 - fülbevaló; 12 – fülbevaló tartó; 13 - alátét; 14 - rögzítőgyűrű; 15 - tartócsap; A, B, C - lyukak
Rizs. 9.4. Nyomásszabályozó: 1 - nyomásszabályozó ház; 2 - dugattyú; 3 - védőkupak; 4, 8 - rögzítőgyűrűk; 5 - dugattyú hüvely; 6 - dugattyús rugó; 7 - ház hüvely; 9, 22 - támasztó alátétek; 10 - toló tömítőgyűrűk; 11 - tartólemez; 12 - tolópersely rugó; 13 - a szelepülék tömítőgyűrűje; 14 - szelepülés; 15 - tömítő tömítés; 16 - parafa; 17 - szeleprugó; 18 - szelep; 19 - tolópersely; 20 - toló; 21 - dugattyúfej tömítés; 23 - dugattyúrúd tömítés; 24 - dugó; A, D - a fő hengerhez csatlakoztatott kamrák; B, C - a hátsó fékek kerékhengereihez kapcsolódó kamrák; E - csatorna a fékfolyadék ellátásához; K, M, H - rések
A szabályozóban négy kamra van: A és D (rizs. 9.4) a főfékhengerhez csatlakozik, B - a hátsó fékek bal oldali kerékhengeréhez, C - a jobb oldalihoz.
A fékpedál kiindulási helyzetében a 2 dugattyút az 5 kar nyomja meg (lásd az ábrát. 9.3) a 7 laprugón keresztül a 20 tolóhoz (lásd az ábrát. 9.4), amely ennek az erőnek a hatására a 18 szelep 14 ülékéhez nyomódik. A 18 szelep lenyomódik az ülésről, ami K réseket eredményez (a dugattyúfej és a tömítés között 21) és H. Ezeken a réseken keresztül az A és D kamra kommunikál a B és C kamrával.
Ha megnyomja a fékpedált, a folyadék a K és H réseken, valamint a B és C kamrán keresztül belép a fékmechanizmusok kerékhengereibe. A folyadéknyomás növekedésével a dugattyúra ható erő növekszik, és kiszorítja azt a házból. Amikor a folyadéknyomásból származó erő meghaladja a rugalmas kar erőt, a dugattyú elkezd kimozdulni a házból, majd ezt követően a 12 és 17 rugók hatására a 20 toló a 19 hüvelyrel együtt mozog, és gyűrűk 10. Ebben az esetben az M rés nő, a H és K rés pedig csökken. Amikor a H hézag teljesen ki van választva, és a 18 szelep elválasztja a D kamrát a C kamrától, a 20 toló a rajta elhelyezkedő részekkel együtt megáll a dugattyú után. Most a C kamrában a nyomás a B kamra nyomásától függően változik. A fékpedál erőkifejtésének további növelésével a D, B és A kamrában a nyomás nő, a 2. dugattyú továbbra is kimozdul a házból, és A 19 hüvely a 10 O-gyűrűkkel és a 11 lemezzel együtt növekvő nyomás alatt a B kamrában a 16 dugó felé tolódik el. Ebben az esetben az M rés csökkenni kezd. A C kamra térfogatának csökkentésével a benne lévő nyomás, és így a fékhajtásban is megnő, és gyakorlatilag egyenlő lesz a B kamra nyomásával. Amikor a K rés nullává válik, a nyomás a B kamrában, és így a C kamrában is, kisebb mértékben fog növekedni, mint az A kamrában uralkodó nyomás a dugattyúfej és a 21 tömítés közötti folyadék fojtása miatt. A B és A kamrák nyomásértékei közötti kapcsolatot a különbség aránya határozza meg a fej és a dugattyúrúd területén a fej területére.
Az autó terhelésének növekedésével a rugalmas kar 10 (lásd az ábrát. 9.3) jobban terhelődik, és az 5 karból a dugattyúra ható erő megnő, pl. a dugattyúfej és a tömítés érintkezési pillanata 21 (lásd az ábrát. 9.4) nagyobb nyomással érhető el a főfékhengerben. Így a hátsó fékek hatékonysága a terhelés növekedésével nő.
Ha a fékkör meghibásodik, a bal első-jobb hátsó tömítőgyűrűk 10 és a 19 hüvely a B kamrában lévő folyadéknyomás hatására a 16 dugó felé mozog, amíg a 11 lemez meg nem áll a 14 ülésben. a hátsó féket a szabályozónak az a része fogja szabályozni, amely magában foglalja a 2. dugattyút 21 tömítéssel és a 7 perselyt. A szabályozó ezen részének működése a megnevezett áramkör meghibásodása esetén hasonló a működőképes működéshez. rendszer. A nyomásváltozás természete a szabályozó kimeneténél ugyanaz, mint egy működő rendszernél.
A fékkör meghibásodása esetén a jobb első - bal hátsó 20 tolókar 19 persellyel, 10 tömítőgyűrűkkel a fékfolyadék nyomásának hatására a dugattyú felé mozdul, kinyomva azt a házból. Az M rés nő, a H rés csökken. Amikor a 18 szelep hozzáér a 14 ülékhez, a C kamrában a nyomásnövekedés leáll, vagyis a szabályozó ebben az esetben nyomáshatárolóként működik. Az elért nyomásérték azonban elegendő a hátsó fék megbízható működéséhez.
A nyomásszabályozó 1 házában egy lyuk van kialakítva, amelyet egy 24 dugó zár le. A folyadék szivárgása a dugó alól annak kinyomásakor a 10 gyűrűk szivárgását jelzi.
Rizs. 9.5. Főfékhenger: 1 - hengertest; 2, 3 - a fékek meghajtó áramköreinek dugattyúi; 4 - távtartó alátét; 5 - toló
A fő henger kétrészes, a dugattyúk egymás utáni elrendezésével (rizs. 9.5). A 6-os tartály a főhenger testére van rögzítve (lásd az ábrát. 9.1), melynek betöltőcsonkjába vészfékfolyadék szintérzékelő van beépítve. A nagynyomású O-gyűrűk és a hátsó kerék hengergyűrűi cserélhetők.
Első kerék fékek
Rizs. 9.6. Első kerék fék: 1 - féktárcsa; 2 - vezetőpárnák; 3 - támogatás; 4 - védőburkolat; 5 - munkahenger; 6 - féktömlő; 7 - légtelenítő szelep; 8 - vezetőcsap; 9 - a vezetőcsap védőburkolata; 10 - fékbetétek
tárcsa, a párnák és a tárcsa közötti rés automatikus beállításával, lebegő konzollal. A tartót egy féknyereg alkotja 3 (rizs. 9.6) és az 5-ös kerékhenger, amelyek csavarokkal vannak meghúzva. A mozgatható konzol a 8 ujjakhoz van csavarozva, amelyek a blokkok 2 vezetőjének furataiba vannak beszerelve. Ezekbe a lyukakba kenés kerül, az ujjak és a vezetőbetétek közé gumiborítások 9, a 10 fékbetétek rugók nyomják a vezető hornyaihoz.
Az 5-ös henger üregébe tömítőgyűrűvel ellátott dugattyú van beépítve. A gyűrű rugalmasságának köszönhetően optimális hézag marad a párnák és a tárcsa között.
Hátsó kerék fék (rizs. 9.7) dob, a cipő és a dob közötti rés automatikus beállításával. Az 1 és 6 fékpofákat egy 9 hidraulikus munkahenger, két dugattyúval működteti.
Rizs. 9.7. Hátsó kerékfék: 1 - hátsó fékpofa; 2 – a rögzítőfék meghajtásának karja; 3 - a cipő alsó kapcsolórugója; 4 - a fékmechanizmus pajzsa; 5 – rögzítőfék hajtásának kábele; 6 - első fékpofa; 7 - vezetőrugó; 8 - bővülő rúd; 9 - munkahenger; 10 - a cipő felső kapcsolórugója; 11 – a rögzítőfék meghajtó karjának ujja
Rizs. 9.8. Munkahenger: 1 - ütközőbetétek; 2 - védősapka; 3 - hengertest; 4 - dugattyú; 5 - tömítőanyag; 6 - tartólemez; 7 - rugó; 8 - keksz; 9 - tológyűrű; 10 - ütközőcsavar; 11 - szerelvény; A - egy rés a nyomógyűrűn
Az automatikus hézagbeállító berendezés a munkahengerben található. Fő eleme egy osztott nyomógyűrű 9 (rizs. 9.8), a 4 dugattyúra az ütközőcsavar 10 válla és két 8 repesztőelem közé szerelve, 1,25–1,65 mm-es hézaggal.
A 9 nyomógyűrűket interferencia illesztéssel helyezik a hengerbe, ami legalább 343 N erőt biztosít a gyűrűnek a hengertükör mentén történő mozgatásához (35 kgf), amely meghaladja a 3. és 10. kapcsolórugók dugattyújára ható erőt (lásd az ábrát. 9.7) fékbetétek.
Ha a bélések kopása miatt az 1,25–1,65 mm-es rés teljesen ki van választva, a váll az ütközőcsavaron 10 (lásd az ábrát. 9.8) a 9 gyűrű vállához nyomódik, aminek következtében a nyomógyűrű a kopás mértékével eltolódik a dugattyú után. A fékezés megszűnésével a dugattyúkat a tengelykapcsoló rugók ereje addig tolja el, amíg a repedezők meg nem állnak a nyomógyűrű gallérjával szemben. Így automatikusan megmarad az optimális hézag a cipők és a dob között.
Rögzítőfék rendszer mechanikus hajtással a hátsó kerekek fékmechanizmusaira hat. A rögzítőfék-hajtás egy karból áll 2 (rizs. 9.9), beállító rúd 4, kiegyenlítő 5, kábel 8, a saruk kézi meghajtásának karja 2 és a bővítőrúd 8 (lásd az ábrát. 9.7).
Rizs. 9.9. Rögzítőfék hajtás: 1 - gomb a kar rögzítéséhez; 2 – a rögzítőfék meghajtásának karja; 3 - védőburkolat; 4 - tolóerő; 5 - kábel equalizer; 6 - beállító anya; 7 - biztosítóanya; 8 - kábel; 9 - kábelköpeny
Vészfékfolyadék szintérzékelő mechanikus típus. 2. pavilon (rizs. 9.10) a 4 tömítésű érzékelőt és a 6 reflektorral ellátott 3 talpat egy 5 szorítógyűrű szorítja a tartály nyakának homlokfelületéhez.
Az alapban lévő furaton egy 7 toló halad át, amely egy 8 perselyen keresztül kapcsolódik a 9 úszóhoz.A tolóegységen egy mozgatható 11 érintkező, az érzékelő testén pedig a 10 rögzített érintkezők találhatók.Az érintkezőüreg tömített. védőkupak 1.
Amikor a fékfolyadék szintje a tartályban a megengedett maximális szintre csökken, a mozgó érintkező a rögzített érintkezőkre esik, és lezárja a riasztólámpa áramkörét a műszercsoportban.
Rizs. 9.10. Fékfolyadék vészszint érzékelő: 1 - védősapka; 2 – érzékelőtest; 3 – érzékelő alap; 4 - tömítőgyűrű; 5 - szorítógyűrű; 6 - reflektor; 7 - toló; 8 - persely; 9 - úszó; 10 - rögzített érintkezők; 11 - mozgó érintkező