A motorvezérlő rendszer leírása

A motorvezérlő rendszer be- és kikapcsolja az üzemanyag-szivattyút, szabályozza a motor hengereibe jutó levegő mennyiségét, befecskendezi a szükséges mennyiségű üzemanyagot a szívócsonkba, szabályozza a gyújtógyertyáknál a szikrázást, korrigálja a gyújtás időzítését, beállítja az alapjárati fordulatszámot. a főtengely, vezérli a hűtőrendszer motorjának elektromos ventilátorát.

Motorvezérlő rendszer - elektronikus, elosztott fázisú üzemanyag-befecskendezéssel (azaz az üzemanyagot minden henger szívócsonkjába fecskendezik a motor munkaciklusának megfelelően). A rendszer a következő elemekből áll:

• elektronikus vezérlőegység;
• érzékelők:
• 1) főtengely helyzet érzékelő;
• 2) vezérműtengely helyzetérzékelő;
• 3) fojtószelep helyzet érzékelő (fojtószelepházba építve);
• 4) kopogás érzékelő;
• 5) hűtőfolyadék hőmérséklet-érzékelő;
• 6) abszolút nyomás és levegő hőmérséklet érzékelő a szívócsőben;
• 7) két oxigénkoncentráció érzékelő;
• 8) elektronikus gázpedál (gázpedál helyzetérzékelő);
• 9) fékpedál helyzetérzékelő;
• 10) tengelykapcsoló pedál helyzetérzékelő
• 11) légkondicionáló nyomásérzékelő;
• végrehajtó eszközök:
• 1) főrelé;
• 2) üzemanyag-szivattyú relé;
• 3) fúvókák;
• 4) Gyújtótekercsek;
• 5) hűtőventilátor relé;
• 6) elektromos fojtószelep (fojtószelepházba építve);
• 7) a rendszer mágnesszelepe a szívócsatorna csatornáinak hosszának megváltoztatásához;
• 8) motor meghibásodást jelző lámpa;
• 9) adszorber tisztító szelep;
• összekötő vezetékek;
• diagnosztikai aljzat.

A motorvezérlő rendszer is integrálva van:

• sebességmérő;
• fordulatszámmérő.

A rendszer fő vezérlőeleme az elektronikus vezérlőegység (ECU), vagy ahogy gyakran nevezik, egy integrált mikroprocesszoros vezérlő. Valójában az ECU egy speciális mini-számítógép, amelyre csak egy program van telepítve - a motorvezérlés, valamint az érzékelők és működtetők képezik a számítógép perifériás berendezését, az egység fogadja és elemzi az érzékelő jeleit. A kapott adatok alapján a blokk kiszámítja a vezérlési parancsokat, és kiadja azokat a működtetőknek. Az egység háromféle memóriával rendelkezik*: ROM (ROM), véletlen hozzáférésű memória (RAM) és flash memória (PROM).


ROM - nem felejtő memória (vagyis a memóriában lévő információk megmaradnak az áramellátás kikapcsolásakor) és egy mikrochip («Forgács») *. A ROM tárolja a számítási programot és a számításhoz szükséges adatokat (motorparaméterek, sebességváltó áttételek és egyéb jellemzők). Ez az információ minden járműmódosításhoz egyedi.

* Az ECU kialakítását a gyártó megváltoztathatja.

Figyelem! A ROM minősítetlen újraprogramozása a motor meghibásodásához, a motorvezérlő rendszer elemeinek meghibásodásához és a motor károsodásához vezethet.

Működés közben az ECU figyeli a motorvezérlő rendszer összes elemének és áramkörének állapotát. Meghibásodás észlelése után az ECU készenléti üzemmódba kapcsolja a motorvezérlő rendszert, és felkapcsolja a motor meghibásodásjelző lámpáját a műszerfalon. A motor ezután tovább tud működni (kivéve a főtengely helyzetérzékelő hibás működését, lásd alább), amely lehetővé teszi, hogy önállóan is eljuthasson a javítás helyszínére. Az ECU kiírja a felismert hibák kódjait a RAM-ba. Az ECU mikroprocesszor által a számításokhoz felhasznált működési információkat is tárol. Amikor az akkumulátort leválasztják a jármű fedélzeti hálózatáról, a RAM-ban tárolt összes információ törlődik.

Az EEPROM tárolja az autó lopásgátló rendszerének kódjait (indításgátló). Az ilyen típusú memória nem felejtő. Az indításgátló aktiválása után az ECU blokkolja a motorvezérlő rendszer működését, amikor speciális elektronikus kulcsok nélkül próbálja elindítani a motort.




főtengely helyzet érzékelő (DPKV) Úgy tervezték, hogy olyan jeleket generáljon, amelyek segítségével az ECU szinkronizálja munkáját a motor munkafolyamataival. Ezért ezt az érzékelőt gyakran szinkronizációs érzékelőnek nevezik. Az érzékelő működése az indukció elvén alapul - amikor a főtengely szíjtárcsa fogai elhaladnak az érzékelő magja mellett, váltakozó áramú feszültségimpulzusok lépnek fel az érzékelő áramkörében.



Az impulzusok megjelenési gyakorisága megfelel a főtengely forgási frekvenciájának. A fogak a tárcsa kerülete körül helyezkednek el (6°után). Ezek közül kettő 18°-os szögtávolságban van elválasztva egymástól. Ez azért történt, hogy referenciajeleket képezzenek az érzékelő áramkörében - eredeti referenciapontok, amelyekhez képest az ECU meghatározza a főtengely helyzetét - felső holtpontok az első / negyedik és második / harmadik hengerben. A motor működése hibás főtengely helyzetérzékelővel nem lehetséges. A főtengely helyzetérzékelője nem javítható - meghibásodás esetén szerelvényként cserélik.




Vezérműtengely helyzetérzékelő (DPRV) úgy tervezték, hogy olyan jelet generáljon, amellyel az ECU meghatározza a felső holtpontot (TDC) az első henger dugattyúja a kompressziós ütem alatt. Néha ezt az érzékelőt fázisérzékelőnek nevezik. Az érzékelő működési elve a Hall-effektuson alapul. Amikor a szívó vezérműtengely szíjtárcsájához rögzített gyűrű kiemelkedése áthalad az érzékelő végén lévő résen, az érzékelő elektromos jelet küld a számítógépnek. A DPRV meghibásodása esetén az elektronikus vezérlőegység készenléti üzemmódba kapcsolja a rendszert.

A vezérműtengely helyzetérzékelője egy elektronikus eszköz, amely nem javítható. Ha az érzékelő hibás, ki kell cserélni.





Kopogás érzékelő (DD) - piezoelektromos, reagál a motor rezgésére. Az érzékelő jelei alapján az ECU meghatározza a robbanás pillanatát, amikor a motor jár, és ennek megfelelően korrigálja a gyújtás időzítését. A DD meghibásodása esetén az elektronikus vezérlőegység tartalék üzemmódba kapcsolja a rendszert.





A szívócsőben lévő abszolút nyomás- és levegőhőmérséklet-érzékelő felülről a szívócsonkra van felszerelve.



Az érzékelőben lévő nyomás mérésére piezoelektromos elemet használnak, amelynek jele a bemeneti csővezeték nyomásával arányosan változik. Az érzékelőtől érkező jel alapján az ECU kiszámítja a motor hengereibe belépő levegő mennyiségét. Az érzékelő meghibásodása esetén az ECU készenléti üzemmódba kapcsolja a rendszert, és felkapcsolja a hibajelző lámpát a műszerfalon.

A motor hengereibe belépő levegő mennyiségét a fojtószelep-szerelvény szabályozza, amely a szívócsatorna-vevő és a légszűrő közé van szerelve.

Annak érdekében, hogy a motor megfeleljen a szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, a fojtószelep működtető hajtóműves motorral van felszerelve. A gázpedál elektronikus, nincs mechanikus kapcsolata a gázpedállal. A motorvezérlés teljesen elektronikus. Valójában a sofőr a gázpedál lenyomásával csak azt jelzi, hogy milyen gyorsulást szeretne adni az autónak, a motorvezérlő rendszer pedig ezt valósítja meg. Ugyanez történik, ha a vezető lazítja a gázpedál nyomását, egy pozícióban tartja, vagy teljesen leveszi a lábát a gázpedálról. Az AvtoVAZ ilyen rendszerét hívják «E-gáz» (E-GAS). Az ilyen rendszerrel rendelkező motorok megfelelnek az Euro 5-6 környezetvédelmi szabványoknak.

A fojtószelepet egy villanymotor forgatja a sebességváltón keresztül. Mindkettő a fojtószelepházba van beépítve.



A motor indításakor és felmelegedésekor, valamint alapjárati üzemmódban a hengerekbe jutó levegő áramlását a fojtószelep nyitásával szabályozzák.

A fojtószelep helyzetét két, a fojtószelepházba épített érzékelő figyeli.

A fojtószelep nyitási szögét az elektronikus vezérlőegység állítja be (ECU) attól függően, hogy mennyi levegőt kell bejutnia a motor hengereibe. Ez figyelembe veszi a motor működési módját (indítás, bemelegítés, alapjárat és így tovább), a környezeti levegő és a motor hőmérséklete, a gázpedál helyzete.

A vezérlőparancsok a fojtószelep-szerelvényhez kerülnek az elektromos motorhoz. Ugyanakkor az ECU szabályozza a lengéscsillapító nyitási szögét, és ha szükséges, megfelelő parancsokat ad ki a helyzet javítására. Annak a ténynek köszönhetően, hogy az ECU egyidejűleg szabályozza a befecskendezett üzemanyag és a bejövő levegő mennyiségét, az éghető keverék optimális összetétele a motor bármely üzemmódjában megmarad.

Az elektromos fojtószeleppel ellátott fojtószelepház érzékeny a belső felületén felhalmozódó lerakódásokra. A keletkező lerakódási réteg zavarhatja a fojtószelep zökkenőmentes mozgását, beékelheti azt (különösen kis nyitási szögeknél). Ennek eredményeként a motor instabilan fog működni, sőt alapjáraton is leáll, rosszul indul, és átmeneti körülmények között hibák jelentkezhetnek. Ennek elkerülése érdekében megelőző intézkedésként a lerakódásokat speciális tisztítószer-összetételekkel kell eltávolítani az autó következő karbantartása során. Egy nagy réteg lerakódás teljesen blokkolhatja a csappantyú mozgását. Ha az öblítés nem állítja vissza a fojtószelep-szerelvény működőképességét, akkor azt ki kell cserélni.

A fojtószelep-szerelvény meghibásodását vagy nem megfelelő működését az elektromos áramkörében lévő érintkező megszakadása okozhatja (oxidált kapcsok a kábelköteg csatlakozóblokkjában). Ebben az esetben lehetővé válik a munka helyreállítása, ha a következtetéseket speciális összetétellel kezelik az elektromos érintkezők tisztítására és védelmére. A sikertelenségnek más okai is lehetnek:

• a fojtószelep-szerelvény nem kap tápfeszültséget;
• nem érkezik jel mindkét fojtószelep helyzetérzékelőjétől;
• Az ECU nem ismeri fel a fojtószelep helyzetérzékelőinek jeleit.

Ezekben az esetekben a motorvezérlő rendszer vészüzemmódba kapcsol. Ugyanakkor az autó megőrzi azt a képességét, hogy önállóan kis távolságot tudjon lassú sebességgel mozogni, ami szélsőséges esetekben lehetővé teszi, hogy biztonságos helyre szállítsák (le kell állni, elhagyni a kereszteződést stb).

Azt a tényt, hogy a fojtószelep-szerelvény vészhelyzeti üzemmódban működik, jelezheti a motorvezérlő rendszer meghibásodását és a főtengely megnövekedett alapjárati fordulatszámát egy kigyulladt figyelmeztető lámpa (kb 1500 perc^-1, annak ellenére, hogy a motor üzemi hőmérsékletre van felmelegítve). A motor nem reagál a gázpedál megnyomására.

A fojtószelep helyzetérzékelők mindegyike egy potenciométer. Működés közben a vezető pályák és a mozgó érintkezők fokozatos kopása következik be. Idővel a kopás elérheti azt a mértéket, hogy az érzékelő megfelelő működése lehetetlenné válik. A két érzékelő jelenléte növeli a teljes szerelvény megbízhatóságát.

Ha csak egy érzékelő hibásodik meg, a jelzőlámpa kigyullad, de a motorvezérlő rendszer készenléti üzemmódba kapcsol. Ebben az esetben a motor megfelelően reagál a gázpedál lenyomására, de rosszabb működési paraméterekkel.

A készenléti üzemmód lehetővé teszi, hogy önállóan elvigye autóját a javítási helyre.

Az elektronikus gázpedál a pedállal egybeépített műanyag karból és két, a tartóba épített érzékelőből áll. Minden elem egyetlen kialakítású, amelyet néha gázpedál modulnak is neveznek.



Mindegyik pedál helyzetérzékelő (beépítve a gázpedál tartójába) egy potenciométer, melynek mozgatható érintkezője mereven kapcsolódik a pedálkar forgótengelyéhez. Elektronikus vezérlőegység (ECU) az érzékelők jelei szerint folyamatosan figyeli a pedál helyzetét. A helyzetváltozást mindkét érzékelő kimenetén a változó ellenállás szabályozza. Ezekkel a paraméterekkel összhangban az ECU vezérlőparancsokat küld a fojtószelep-szerelvény motor-reduktorának és az üzemanyag-befecskendezőknek. A mozgó érintkezők vagy vezetőpályák kopása következtében az érzékelők meghibásodhatnak, vagy a belőlük érkező jelek nem lesznek megfelelőek. Ha a jeleket zavarják, a motor szabálytalanul fog működni, lehetséges «kudarcok» átmeneti módokban. Alapjáraton a motor fordulatszáma spontán megváltozhat.

Az egyik érzékelő meghibásodása esetén (vagy a láncait), a motorvezérlő rendszer meghibásodását jelző lámpa kigyullad. Ha az ellenőrzési idő alatt az érzékelő jele nem áll helyre, az ECU készenléti üzemmódba kapcsolja a rendszert. Ebben az üzemmódban, amikor élesen ütközésig nyomja a gázpedált, a sebesség lassan nő. Autóval a javítási helyre önállóan is tovább lehet közlekedni. Lehetséges az üzemanyag-fogyasztás enyhe növekedése és a motor más műszaki mutatóinak változása.

Abban az esetben, ha mindkét érzékelő meghibásodik, az ECU vészhelyzeti üzemmódba kapcsolja át a motorvezérlő rendszert. A motor csak alapjárat feletti fordulatszámon működik (1500 perc^-1). Ugyanakkor az autó megőrzi az önálló mozgás képességét, bár lassú sebességgel. Ez lehetővé teszi, hogy szükség esetén elhagyja a kereszteződést, leálljon az út szélére, vagy rövid távolságra biztonságos helyre vigye az autót.

A motorvezérlő rendszerben bizonyos működési módokra váltáshoz figyelni kell a fékpedál helyzetét. A fékpedál kapcsolót fékpedál helyzetérzékelőként használják, amelyben két érintkezőpár található.



A kapcsoló egy további vezetékkel csatlakozik a számítógéphez. Szüksége lesz egy érzékelőre is, amely figyeli a tengelykapcsoló be- és kikapcsolását. A tengelykapcsoló pedál tartójába van beszerelve.



Tengelykapcsoló helyzetérzékelő (kézi sebességváltóval szerelt járművekhez) ugyanazon az elven működik, mint a féklámpa kapcsoló.

Az oxigénkoncentráció-érzékelő egy kimeneti jelet ad, amelyből az ECU meghatározza a kipufogógázok oxigénkoncentrációját. A kapott adatok alapján az ECU beállítja a motor hengereibe befecskendezett üzemanyag mennyiségét, ezzel is fenntartva a levegő-üzemanyag keverék optimális arányát (ez szükséges a katalizátor hatékony működéséhez). Az oxigénkoncentráció-érzékelő érzékeny eleme a kipufogógáz-áramban található (a katalizátor előtt). Az érzékelő működőképessége csak akkor lehetséges, ha az érzékeny eleme legalább 300°C-ra van felmelegítve. A felmelegedési idő csökkentése érdekében az érzékelőbe fűtőelem van beépítve.



Annak érdekében, hogy a motor megfeleljen a toxicitási szabványok szigorú követelményeinek, az átalakító után egy második oxigénkoncentráció-érzékelőt építenek be a kipufogógáz-rendszerbe.

Figyelem! Az ólom- és szilíciumvegyületek jelenléte a kipufogógázokban az oxigénkoncentráció-érzékelő meghibásodásához vezethet. Ezért ólmozott benzin használata nem megengedett. A motor javítása során ne használjon magas szilikontartalmú tömítőanyagot (szilíciumvegyületek), melynek gőzei a forgattyúház szellőzőrendszerén keresztül a hengerekbe és tovább a kipufogócsatornába juthatnak. Használjon olyan tömítőanyagot, amelyen a csomagoláson szerepel, hogy biztonságos az oxigénérzékelő számára.

Az üzemanyagtartályból a benzingőzök kibocsátásának csökkentése érdekében a motor tápegysége tüzelőanyag-gőz-visszanyerő rendszerrel van felszerelve (lásd további részleteket. «Ellátó rendszer»). Ennek a rendszernek az egyik eleme az adszorber öblítőszelep. Működését a motor ECU vezérli. Az adszorber öblítőszelep a motortérben a jobb oldalon található.

hűtőfolyadék hőmérséklet érzékelő (DTOZH) - félvezető eszköz termisztor, amelynek elektromos ellenállása a környezeti hőmérséklet változásával változik. A DTOZH a termosztát házába van beépítve. Az érzékelő ellenállása alapján az ECU értékeli a motor termikus üzemmódját. A kapott adatokat a legtöbb vezérlőparancs kiszámításához használják a motorvezérlő rendszer elemeihez, valamint a motor hűtőrendszer elektromos ventilátorának bekapcsolásához. A DTOZH meghibásodása esetén az elektronikus vezérlőegység a rendszert tartalék üzemmódba kapcsolja.



A motor négy gyújtótekercset használ. Közvetlenül a gyújtógyertyákra vannak felszerelve. Ez kiküszöböli a szikrateljesítmény csökkenését az áramszivárgás miatt (ez akkor lehetséges, ha a nagyfeszültségű vezetékek szigetelése megsérül).



Az AU17DVRM gyújtógyertyákat olyan motoroknál használják, ahol:

• A - menet M 14x1,25;
• U - hatszögletű testrész 16 mm-es kulcsrakész alapon;
• 17 - izzás szám;
• D - a menetes rész hossza 19 mm, sík ülőfelülettel;
• B - a szigetelő hőkúpjának kiemelkedése a test menetes részének homlokfelületén túl;

• R - beépített ellenállás;
• M - bimetál központi elektróda.

A motorra különféle gyártók gyertyái szerelhetők; hasonló típusú (lásd a táblázatot. 9.2.1).

A fúvóka egy elektromágneses tűszelep, melynek kivezető csövére négy kalibrált furatú permetezőt készítenek. A befecskendező szelep kinyílik az ECU jelére, míg a túlnyomásos üzemanyagot közvetlenül a szívószelepbe fecskendezik. A hengerbe belépő üzemanyag mennyiségét a befecskendező szelep nyitási ideje szabályozza. A motor hengerenként egy befecskendezővel rendelkezik.



A tartály öblítőszelepe a légszűrő házára van felszerelve (lásd további részleteket. «Ellátó rendszer»).

A diagnosztikai csatlakozóblokk külső diagnosztikai eszköz csatlakoztatására szolgál (például DST-2M) a motorvezérlő rendszerhez. A blokk balra van felszerelve a műszerfal alá.